2020. április 27-én, varázslatos terepfutást (100,4 km + 4715 m) tettem a Börzsönyben, amelyről vázlatpontokba szedve írok néhány érzést, gondolatot, tapasztalatot. (élménybeszámoló írásra nincs is időm, ugyanakkor videó az készülni fog).
Célom volt a KÖR első harmadának újabb bejárása, tempóm felmérése, illetve Nagy-hideg-hegy után még kb. 2000 m szintgyűjtés, hogy min. 4400 m szintemelkedéssel zárjam a napot. Nem hiszek benne, hogy mondjuk 3000 m szintes edzés után ne érhetné kellemetlen meglepetés a futót a Körön; ehelyett úgy vagyok vele, hogy ha egy 4400 m szintes hosszú edzés végén is jól megy a haladás, akkor remélhetőleg talán csak a Kör legvége válhat küzdelmessé, akkor pedig már a befejezés közelsége adhat erőt.

Mitől volt ennyire lenyűgöző ?

Tavasz kezdetén még a zöld különböző árnyalataiban pompázik az erdő, némely fák levelei még csak hajtani kezdenek, minden üde, friss. Több helyen elképesztően üt, mennyire zöld minden ! Nagyon élveztem azt is, hogy hétköznap lévén a hegyekben egész nap mindössze 4-szer találkoztam emberekkel, azaz többször órákig haladtam úgy, hogy csak ketten voltunk: a Börzsöny és én.

Frissítés és cuccok mennyisége:

Ilyen futáson, ami nem verseny, magam viszem a frissítésem, levetett ruháim, egész napra kellett energiaport, géleket, energiaszeletet vinnem frissítésként. Egyszer a jövőben szeretném segítő nélkül is teljesíteni a Kört, így picit több frissítést vittem (bár azért nem annyit, ami 152 km-re elég lett volna), hogy vmivel még nehezebb legyen a cucc, illetve természetesen amikor meleg volt, akkor pl. két hosszúujjú, egy hosszú futónadrág, egy vékony esőkabát és (esti hazatekerés miatt) egy esőnadrág volt a hátizsákban (ezen kívül kesztyű és 2 csősál is). Utólag azt mondhatom, hogy bár 2018-as KÖR teljesítésemkor emlékem szerint elég volt 3 „doboz” energiaitalpor (és fogyasztottam mást is !), most nem lett volna elég a teljes távra.

Úgy látom, az én nagy igényű energiaháztartásom mellett egy segítő nélküli KÖRre 3 nagyobb és egy közepes doboznyival (össz. kb. 780 gramm = amiből kb. 720 gramm szénhidrát), azon túl mondjuk 11 géllel és 6-7 áfonyás energiaszelettel, valamint 2 MaBaker féle szelettel, még esetleg egy-két kókuszrúddal és egy zacskó szárított gyümölccsel kell majd nekivágnom. Ez piszkosul sok, de ha nincs elég, akkor elbukja az ember. (Az energiaitalpor, mondjuk 10 gél és 6 energiaszelet együtt kb. 5000 kcal-t ad.)

Néhány útközi dolog,; részidők, haladás, egyebek:

• Szép-bércig: úgy vagyok vele, illik 1 óra és 1:05 közt felérni; a mostani 1:02 teljesen megfelelt. A csúcson videózás és fotózás miatt kb. 5 percet időztem.
• Kisirtáspusztára 1:38-cal érkeztem, épp mint a Kör során. Nem kell aggódni, hogy Márianosztráig nincs közeli forrás, hisz a rét széli patakból lehet vizet tölteni, fertőtlenítőtablettát használva fél óra múlva ihattam is.
• Érsek-tisztáson időm 2:32 (5 perc előny), fent a Só-hegyen (panoráma !) pár perc időzés, mint mindig. :)
• Bár úgy terveztem, hogy alig időzöm a Kopasz-hegyen, 6 perc lett belőle: hát persze, mert elszórakoztam a videóval, hátha itt készül a futás borítóképe.
• Márianosztrán (25,4 km + 1030 m) az első kútnál szoktam tölteni, de most a részidő miatt befutotam a központig, ám az azután pár száz méterre levő kút be volt zacskózva, így jöhettem vissza a központi Coop melletti kúthoz (össz kb. +4 perc). Egyébként a központnál 3:35-ös részidővel jártam, pár perccel hamarabb, mint 2018-as KÖRöm során. Kamásli felvételre itt került sor (+3 perc), pedig a rajt előtt kellett volna ! Fontos, hogy – mivel Nosztra után Nagybörzsönyig nem nagyon akad vízvételi lehetőség, itt nem elég az 1 liter víz, kellett még egy softflask, abban még vittem magammal + 3 decit.

• A Széles-hegyen két helyen össz. 2-3 perces rövid megállást tettem (videózás, itt máskor nem szoktam), épp emiatt hajszállal Kör részidőm után értem csak fel a Nagy-Koppány csúcsára (4:51 ?). Nem örültem neki, hogy időelőnyöm elszállt, ám azzal „vigasztaltam magam”, hogy a KÖRrel szemben most jóval több cucc is van a hátizsákomban.
• Nagyirtáspusztán a vasútállomás WC-je zárva volt, ahogy számítottam is rá: nem lehetett vizet tölteni, de épp ezért volt nálam még tartalék folyadék.
• Nagybörzsöny felé – kicsit „vékonyabb” frissítés miatt eléhezés határára kerültem, rövid ideig nem éreztem elég jó erőben magam, ám aztán a Nagybörzsöny szélén megejtett frissítés helyre tett.
• Az egész napos futás során sokszor volt kezemben a stabilizátoros GoPro, hozzáfogva a futóbothoz. Természetes, hogy együtt fogva nem lehet olyan erőt kifejteni vele, mint ha csak a botot fognám. Itt is, meg más szakaszon is erős élmény volt, mikor időnként eltettem a hátizsákba a kamerát, nagyon élveztem, hogy „végre” a bot adta teljes segítséget ki tudtam használni, megfelelő erőt tudtam kifejteni vele. Hosszú távon (főleg síkon, lankás emelkedőn) érdemben nem tudok úgy haladni ha a stabilizátort is hozzá kell fognom a bothoz, mintha előbbi a hátizsákban lapul. A videó magammal vitele bizonyos részeken egyértelműen lassít (persze ez amúgy sem kérdés, ráadásul súlya / tömege is van).
• Nagybörzsönybe ütemtervem (valamint KÖR részidőm) előtt, 5 óra 55 perc menetidővel érkeztem és 2018-as részidőmhöz képest 6 perccel hamarabb indultam tovább.
• A patakátkelésnél a kép és a fények miatt 5 (bizony 5 !) percen át szórkakoztam, gondolván, hogy ott készül majd el a videó borítóképe !!
• Hegyes-hegy-orom igazán meredek emelkedőjén korábban már nem egyszer fordult elő, hogy direkt megnyomtam, hogy menjek egy igazán jó időt. Ezúttal ellenkezőleg tettem: nyugiban, sietés nélkül mentem fel, hogy tartalékoljak: a 2-3 perc plusz időkülönbségen semmi sem múlik, ám nem kínzom meg lábaimat.
• Ősszel Nagy-hideg-hegy felé is volt egy hely, ahol figyelmetlenségből tévesztettem és vesztettem kb. 5 percet; ezúttal figyeltem és meg is találtam, hogy tudtam elhibázni a jelzést. János-forrás utáni 1-2 km-en lenyűgöző volt az erdő.
• Nagy-hideg-hegy (51,3 km + 2550 m): végül 8 óra 12 perc menetidővel értem fel, ám figyelembe véve az itt-ott videózós „tököléseket” (amelyekre a Körön nem kerül sor), 8:00 is elérhető lehet, de ettől még nem feltétlen lesz célom. (talán 8:05 vagy 8:10 lesz a tervezett részidő)
  Megjegyzés: a KÖR sikeres teljesítéséhez szükséges legkésőbbi részidő itt kb. 8 óra 45 perc. 

Kör útvonalbejárásom (de nem az edzés / futás!) alapvetően Nagy-hideg-hegyig tartott, ám a folytatásban is igyekeztem hasonlóan pörgősen haladni (kivételt talán a Csóványoson eltöltött negyed óra jelentett).

A KÖR útvonaláról leválva néhány km-t más ösvényeken haladtam, majd aztán hamar rácsatlakoztam a KÖR legvégső szakaszát uraló komoly emelkedőkre (Rakottyás gerinc és a Csóványosra vezető P háromszög jelzés, majd Fultán-kereszt emelkedője), lejtős szakaszokra. A következőkben az ott tapasztaltakat is sorba szedem:

• Csóványoson kicsit eltököltem, felírtam az adatokat, fotókat osztottam meg, a hűsebb idő miatt dzsekit vettem, majd megkezdtem a lejtőt Bacsina kút felé.
• Mivel 2,5 hete videózásokkal (egy helyen több percet időzve) tarkítva futottam meg az Esztergályos – Bacsina-kút közti szakaszt, most arra készültem, hogy megállás nélkül fogom. Kíváncsi voltam, mennyivel leszek így gyorsabb. Pozitív értelemben megdöbbentem: 28-29 perc alatt a rétre értem. Persze élesben itt éjjel (és valamivel több km-rel a lábakban) futok majd, így akkor pár perccel biztosan több időre lesz szükségem.
• A forrásnál a víztöltésen túl lemostam poros lábfejeim és zoknit is cseréltem (ezt mindig szükségesnek látom ilyen hosszú futások során); itt több, mint 10 percet időztem. 
• Az aszfalton átkocogtam Királyházára és következett a Rakottyás gerinc emelkedője; az a kaptató, amely a Körön kicsit lassúra sikeredett (1 óra 20); talán kicsit nyomott voltam. Ezúttal váratlanul késődélutáni, csodás napos idő lett, így nem egyszer filmeztem útközben, itt-ott 1-1 percet időzve. Ahogy visszanézem az adatokat: örömfutás, filmezések, kis megállások ellenére 1 óra 12 perc alatt értem fel. Ez a kaptató óriási élmény volt; hiába volt lábamban több, mint 64 km + 3100 m szint, többször teljes extázisban voltam, annyira parádésan mutattak a tavaszi, üde zöld levelek, fák a késő délutáni napfényben. Ez az, amikor kitört, hogy "IMÁDOM A TEREPFUTÁST !!!" :) 

• Nagy-Mána lejtőjén már szürkülni kezdett: lámpát még nem kellett gyújtanom, de nem sokat időztem útközben, kivéve az alja előtt nem sokkal, ahol megálltam memóriakártyát cserélni (telefonomból kellett kivenni, mert nem is számítottam rá, hogy ennyit videózok majd): enélkül tán kb. 37 perc lett volna a lejtő (ez mondjuk lehetne jobb is! (a KÖRön nettó 40-41 perc volt, azon túl kis videózás, fotózás miatt tán 1-2 percre megálltam)
• A két völgy összecsatlakozásánál a patakból vizet töltöttem, felöltöztem, elővettem a fejlámpát (nem foglalkoztam az idővel, nyugodtan készültem el) és jöhetett a Csóványosra vezető, végső, meredek kaptató. A patak mellett még hűs volt (kesztyűt is felvettem !), ám a meredekre felsőtestemről már vehettem le egy réteg öltözetet. Az elágazástól a csúcsig sietség nélkül – sötétben – 1 óra 17 alatt értem fel, míg a Körön itt 1 óra 18 alatt (már reggeli fényekben). Igaz, akkor igyekeztem, mert már a célidőm is motivált, hajtott !
• A Csóványoson kicsit időztem, a lejtő első részén (sötétben jóval lassabb) még elég óvatoskán haladtam, falatoztam is közben, utána viszont igyekvősebbre vettem, mert e szakaszról amúgy is vannak tempós futós élményeim. Kíváncsi voltam, most mennyire tudok jó részidőt elérni a Csóványos – Szénpataki kulcsosház aszfaltút szakaszra. Ezúttal persze nem voltam olyan fáradt, mint a Körön, viszont fejlámpa segítette csak haladásomat. A nettó időm ezúttal 5-6 perccel volt gyorsabb, jobb.
• Szénpataki kulcsosháznál épp csak vizet töltöttem a patakból, beledobtam a tablettát, aztán uccu. Fultán-kereszthez felfelé nagyjából hasonló részidőt mehettem, mint a Körön, nem volt miért sietnem.
• Ezután még tettem egy kis szintgyűjtést a Cseresnyés-patak és Fultán-kereszt közt, kiszámoltam, fent még annyit tettem rá, hogy mire leérek Királyrétre, meglegyen a 100 km, aztán következhetett az utolsó „mért szakasz”: Fultán-kereszttől Királyrétig. (megjegyzem, fent Fultán-keresztnél éjjel 1 óra tájban vad nyulak tök jól elvoltak a mezőn. Hiába világítottam rá / rájuk, nem szaladtak el).
• A Fultán-kereszttől Királyrétig tartó 7,5 km-es szakaszhoz fejlámpás futással és egy útközi hasra eséssel (elrepült botom 2 percig kerestem) ezúttal 62 percig tartott; legjobbam ott világossal, frissebben 50 perc, a Körön, tévesztés miatt 1 km-rel hosszabb szakaszra 1 óra 10 perc volt. Azt gondolom, világossal, de fáradtabban is e szakaszt kb. 60-62 perc alatt be kell majd húznom.

A futás 100,38 km lett, mely során 4715 méter szintemelkedést gyűjtöttem, összesen szűk 19 óra alatt (második felében itt-ott kicsit azért elidőzgettem).

Értékelés:

Az április 10-i 95 km-es börzsönyi futásom után ezúttal elkerültem a túl hideg víz ivásával összefüggő frissítésbeli problémát, komoly hullámvölgyem nem volt, megfelelően haladtam végig, erőm sem fogyott el. A táv vége felé azért már éreztem, hogy a hosszú táv és sok emelkedő / lejtő hatott már a térdeimre, ízületekre, de hát ez sajnos ilyen.

SIS (www.nutridepo.hu) frissítésem jól bevált most is; mondjuk legközelebb az egyik helyett más ízű koffeines gélt viszek.

Az apróságokat is feljegyezve kiviláglik, hogy a Körön jóval kevesebb megállásal járó filmezés lesz / lehet csak, ugyanakkor az azért bíztató, hogy vannak szakaszok, ahol jó esélyem van javítani múltkori részidejeimen. Olvasva, hogy itt-ott filmezésekkel, fotózás miatt, vagy facebookos megosztás miatt mennyi időm ment el, azt én is érzem, hogy fizikálisan simán bennem van / lenne egy 28 órán belüli teljesítés. Félreértés ne essék: nem készülök erre ! Inkább az örömfutást választom :) .

A másik téma: gondolat a majd egyszer sorra kerülő, segítő nélküli teljesítésről:

• Elmúlt éjjel kiírtam, hogy mennyi ITRA score-t kaptak 5 ITRA pontos (pl. 100-120 km és 4500-7000 m szint) versenyeiken a Kört segítő nélkül teljesített futók: a 11 futóból kettő esetében 530-at ért legjobb ilyen versenyük ideje, míg a többinél inkább 570 fölött. Én mondjuk mindig videózok a versenyeken és nem érdekel az idő, de még viszonylag igyekvős, 2017-es Mátra 115-öm ideje ért 487 pontot (azért ott is voltak bőven időzéseim a frisítőkön). Tudom, hogy tudok erősebbet futni, tudom, hogy a Körön sokkal kevesebbet időzöm, mint a versenyeken, mindazonáltal látszik, hogy bizony gyorsabbnak kell lenni (ahogy a Körön is tettem). A 2017-es Mátra 115-ön pl. 2 órával korábbi beérés ért kb 530-as ITRA értéket.
• Azt is érdekes (vajon mennyire jól vethető össze ?), hogy aki segítővel és anélkül is ment, annak mennyi plusz időt jelentett, ha egész nap saját magának kellett vinnie a kaját, öltözetet: Csipinél 2015-ben és Csernus Briginél 2017-ben ez kb. másfél óra pluszt jelentett.
• A segítővel és segítő nélkül teljesített KÖR-ök közt az egyik különbség abból adódik, hogy több cuccot (kaja, ruházat) kell a futónak magával vinnie (hosszan jó nehéz a zsák), a másik pedig abból, hogy csak az a frissítés áll rendelkezésre, amit magával visz. 20-25 óra után már szűk lehet, amit a futó gyomra be tud venni, vagy amit hosszú távon még elvisel, ezért ilyenkor nagy kérdés, hogy mit igényelne éppen egy kis változatosságként. Versenyeken saját SIS frissítésemen túl mindig fogyasztok a kitett nasiból, szárított gyümölcsből, banánból, stb. Számomra az a kulcs, hogy mondjuk 22-24 óra után – a nagy emelkedőkön is tudjak majd olyan energiát bevinni, ami jól is esik gyomromnak, energiát is ad és nem untam meg. Ezt még tesztelnem kell, ugyanakkor ezt épp versenyeken (ez nem lesz most még jó pár hónapig) nem lehet tesztelni, hiszen ott mindig fogyasztok a kitett frissítésből is.

Futásomról már készül a youtube-ra szánt videó...

A 2018-as KÖRömről készült videó itt nézhető meg: